2017. január 31., kedd

Madáretető 2016.10.31. - 2017.01.31.

Már évek óta etetem kertünkben a madarakat, azonban 2016 őszén elhatároztam, hogy kialakítok egy hasonló etetőt valahol a Mecsekben is. Az ideális látvány hamar megszületett a fejemben, innentől már csak annyi volt a dolgom, hogy rábukkanjak erre a helyre a valóságban. Sok területet szemügyre vettem, de hiába, úgy tűnt, hogy túl nagyok az elvárásaim.
Olyan tisztás után kutattam, mely déli irányból nyitott, az északi oldalán azonban magas hegy emelkedik, így a szép fények és a jó háttér is adott. Valamint szerettem volna, ha valahol Abaliget és Pécs között helyezkedik el, hogy a napi életvitelem során a rendszeres etetés könnyen megoldható legyen, melyhez persze az sem árt, ha a műúttól is elérhető távolságba esik.

Szóval ahogy látszik, elvárás akadt bőven, az elvárásoknak megfelelő hely azonban annál kevesebb. Először az általam már ismert tisztásokat vettem sorra, majd elkeseredettségemben áttértem a még csak műholdas képekről ismert területrészekre. Így jutottam el a Keleti légaknához. Az odavezető erdei út már javában árnyékba borult, így szinte látomásszerű volt kilépni a vadrózsabokrokkal tarkított "fennsíkra", melyről már első ránézésre egyértelmű volt, hogy minden igénynek megfelel.

A Keleti légakna területe

Ezután gyakran ellátogattam ide. Ismerkedtem a terület adottságaival, figyeltem a fényeket, az ember- és madármozgást, és úgy általában élveztem az itt eltöltött időt.
Ezzel párhuzamosan pedig zajlottak a háttérmunkálatok. Pár napon belül elkészült önetetőm tartószerkezete, Völgyi Sándor barátomnak hála pedig hamarosan az engedélyt is megkaptuk a kitelepülésre.

A kitelepülés pillanatai

A nagy remények ellenére a madarak nem látogatták az etetőt, így kénytelen voltam pár trükköt bevetni. Áttelepültem egy, a tisztás széléhez közelebb eső helyre, majd a természetes búvóhelyek bővítésének érdekében nagy rakás ágat halmoztam fel az etető mellé. Még egy tuskót is kihelyeztem, melyet bőségesen kikentem zsírral, de így is nagyon nehezen akartak megérkezni a madarak.

Balra a madarak biztonságérzetét növelő ágrakás, középen
a zsírral kikent tuskó, jobbra pedig az etető

2016.12.14.
Az első sikeresnek mondható alkalomra majd egy teljes hónapot kellett várnom, és ha nem is nagy számban, de végre volt néhány állandó látogatója az etetőmnek.
A szép környezeten felül a nagyobb fajgazdagság is fontos szempont volt abban, hogy a kertet hátrahagyva, vadabb területen próbáljak szerencsét, így különösen örültem egy, az udvarunkban még nem fotózott fajnak, a zöldikének.

Széncinege - Parus major

Széncinege - Parus major

Zöldike - Chloris chloris

2017.01.02.
Az újabb értékelhető fotókra ismét várni kellett néhány hetet, de megérte. A zöldikék folytonos harca az élelemért remek lehetőséget biztosított néhány akciókép elkészítésére.

Széncinege - Parus major

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

"Habitus, kis extrával"
Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

2017.01.04.
A zöldikék ekkorra állandó vendéggé váltak, így jöhetett az újabb meglepetés, egy nagy őrgébics. Természetesen ez a kistestű ragadozó nem a magokra érkezett, mindössze arról volt szó, hogy az etető mellé kihelyezett ágkupac legfelső pontját választotta leshelyéül.

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Kék cinege - Cyanistes caeruelus

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Nagy őrgébics - Lanius excubitor

Nagy őrgébics - Lanius excubitor

Már ezeknek a gébicses fotóknak is nagyon örültem, de természetesen rögtön felmerült bennem az igény, hogy csináljak róla egy szemmagasságból készült képet is, szép háttérrel. Egész délután figyeltem a mozgását, és tudatosan megjegyeztem a fixen használt leshelyeit.

2017.01.05.
Másnap reggel be is sátraztam az egyik rózsabokor mellé, amin gyakran láttam a madarat, és vártam. Mikor előkerült, szinte már biztos voltam benne, hogy csak idő kérdése, hogy elkészüljön róla a tökéletes fotó, de valószínűleg ő máshogy gondolta, mert mindenhova felült, kivéve arra a két pontra amit én megjegyeztem.
Már javában elmúlt dél, mikor láttam, hogy felül arra a bizonyos másik bokorra. Reggel sokat gondolkodtam, hogy a két hely közül melyiket válasszam, de végül az utóbbi mellett döntöttem. De nem izgultam, ha oda felszállt, ide is biztos meg fog érkezni. Ujjamat már az exponálógombra csúsztattam, mikor feltűnt mögöttem egy terepjáró, és elzavarta a madarat. Üvölteni tudtam volna a dühtől és kimerültségtől, de nem tehettem mást, vártam tovább.
Legnagyobb meglepetésemre a madár pár perc múlva visszatért az előbbi helyére, azonban hiába vártam egészen sötétedésig, elém már nem érkezett meg.

A vadrózsabokor mellé beálcázott lessátor

2017.01.06.
Némi hezitálás után ma ismét az etetőt választottam, és ha csekély is volt a forgalom nem bántam meg, a gébics nem bukkant fel többet a környéken.

Zöldike - Chloris chloris

2017.01.31.
Egy pár hétig nem jutottam ki az etetőre fotózni, minden szabadidőmet lekötötték a Balatonra érkező északi vándormadarak. Na de erről majd a következő bejegyzésben, most az énekesmadaraké a főszerep.
Az utóbbi időszakot egyöntetűen a kemény fagyok uralták, így bíztam benne, hogy esetleg az etetőn is megjelenik néhány új faj. Bár nem így lett, azért élveztem a fotózást, és ha szép fények nem is voltak, a rideg téli környezet izgalmas körítést adott a képeknek.

Kék cinege - Cyanistes caeruelus

Széncinege - Chloris chloris

Széncinege - Parus major

Barátcinege - Poecile palustris

Zöldike - Chloris chloris

Barátcinege - Poecile palustris

Kék cinege - Cyanistes caeruelus

"Színfolt"
Zöldike - Chloris chloris

Széncinege - Parus major

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Zöldike - Chloris chloris

Kék cinege - Cyanistes caeruelus

Bár az etető nem minden szempontból hozta a várt eredményt, mégis izgalmas és tanulságos fotós napokat tölthettem el itt, és persze nem utolsó sorban segíthettem egy maroknyi madár túlélését a fagyokkal tarkított téli napokon.