2014. június 24., kedd

Fekvőles... még egyszer 2014.06.24.

A történet előzményi egy, a tavalyi év folyamán elkészült fekvőles, és annak nyomtalan eltűnése, a szántőföld széléről...
http://manfaibence.blogspot.hu/2013/04/fekvoles-promo-2013-04-14.html
http://manfaibence.blogspot.hu/2013/11/vegyes-erzesek-20130911-20131102.html

Körülbelül fél évnek kellett eltelnie, hogy szívfájdalmamon túltéve magam, belevágjak az új les megtervezésébe.
Mivel az előző bejegyzésben már beszámoltam a les minden tulajdonságáról, most csak az eltéréseket, fejlesztéseket említeném meg:

  1. Mivel a les sarkaiba olyan speciális csőidomra volt szükség, melyet a vízvezetékekhez nem forgalmaznak, fa kockával helyettesítettük azt, ami a vászon szabásánál is jócskán megkönnyítette a dolgunkat.
  2. Az előző lesnél használt csavarozós módszert elhagytuk, és az összerakott váz alkatrészeit, csupán  a felcipzározott vászon tartja egyben.
  3. A vásznon is jó néhány alakítás történt: Bár egy nagyobb cipzárt kellett felhasználnunk, de így a les teteje teljesen felnyithatóvá vált, megkönnyítve ezzel a váz behelyezését is. Ezáltal a bejárat a les végébe került, az ablakok fent és lent tartását pedig (a csendesebb leskelődés érdekében) tépőzár helyett gombokkal oldottuk meg.
  4. A legnagyobb újítást mégis a les alján hajtottuk végre. Az előző lessel ellentétben, itt nem a lesre van felvarrva a vízzáró fólia, hanem arra pluszban felcsatolható. Ennek két előnyét is megtapasztaltam. Az egyik, hogy ha nem vizenyős területen használom a lest, akkor nincs szükség a nehéz fóliára, így sokkal kezelhetőbbé válik, a másik (ez a fontosabb), hogy ha sáros, iszapos talajon használom akkor a fotózás végeztével, a les teljesen tisztán összecsomagolható, a fólia pedig szemeteszsákba gyűrve külön szállítható.
Viszont, hogy ne lehessek teljesen megelégedve, a les nagy hibája, hogy mivel a vizet nem ereszti be, az esővizet sem ereszti ki, így esős időszakban, és hosszabb időre nem tanácsos kint hagyni... (na és persze elmondhatatlanul féltem is :))

Egyébként a les, rövid élete alatt is rengeteg élménnyel ajándékozott meg, és jó pár olyan fotó elkészítését tette lehetővé, amiről már régóta álmodtam, amire azért is vagyok büszke, mert a sátor, az aljzatfólia forrasztását leszámítva, száz százalékban a saját munkánk...




















4 megjegyzés:

  1. Szia Bence!
    Hasznos bejegyzés! ...és lám a magyar ember találékony!
    üdv: Szabó

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó! Szeretem a saját kezüleg gyártott leshelyeket! Szép fényeket! :)

    VálaszTörlés