Idén tavasszal gondoltam egy merészet, és saját gyurgyalagfal kialakításán kezdtem törni a fejem. Bejártam az elhagyatott szőlőhegy minden zegét-zugát, és dokumentáltam az alkalmasnak vélt területeket, majd rangsoroltam őket aszerint, hogy melyik lenne a legideálisabb. Napok múltán megkezdődhetett a földhivatali nyomozás, hogy vajon melyik terület kinek a tulajdona. Legnagyobb szerencsénkre az első helyre sorolt terület egy falubeli ismerősünk, és egy elhagyatott önkormányzati földút között húzódott, így az engedélyek megszerzése is gördülékenyen zajlott.
2015.02.26.-28.
Édesapámmal, három napos kemény munkával kialakítottuk a függőleges falat:
A földmunkára kiszemelt területrész |
A nedves talajjal nehezen boldogultunk, de fáradozásainknak köszönhetően minden nap látványosat haladtunk |
Az elkészült partfal... |
...mely április közepére kezdte elérni az ideális szárazságot |
2015.05.24.-25.
Miután a fal készen állt a gyurgyalagok fogadására, már csak várnunk kellett.
A tavasz folyamán elég sok időt töltöttem a területen, egyrészről mert volt pár bankáknak szánt odúm is a környéken, amiket rendszeresen ellenőriztem, másrészt szeretem ezt a vidéket, és madarász szempontból is igen előkelő helyre sorolom (legalábbis a környékbeli viszonylatban), így rendszeresen elücsörögtem egy-egy domboldalban, távcsővel a kezemben.
Az egyik ilyen szemlélődés során láttam meg az idei első gyurgyalagjaimat, melyek nagy érdeklődést mutattak a partfal irányába, és egy költőüreg megásásába is belefogtak.
A következő reggelen már lessátor, és beülőág várta a madarakat, én pedig a túlsó domboldalból figyeltem az eseményeket. A tegnapi nagy aktivitás ellenére sajnos gyurgyalagot alig láttam, viszont feltűnt, hogy egy tövisszúró gébics pár rendszeresen használja a beülőt.
Délután eleredt az eső, de ez sem tartott vissza, hamarosan már a sátorban ülve vártam, hogy visszatérnek-e a gébicsek.
Sokáig eseménytelenül teltek az órák, viszont mielőtt végképp elkeseredtem volna, beindultak a történések. A tojót és a hímet is sikerült lefotóznom, ráadásul a nászajándék átadását is több ízben megfigyelhettem, és az egyik ilyen jelenetet még videóra is sikerült felvennem.
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
2015.05.26.
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
2015.05.29.
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
2015.05.31.
A madarak sajnos egyre ritkábban, és egyre rövidebb időre érkeztek a beülőre, ennek ellenére ezen a napon sikerült elkészítenem a sorozat legjobban sikerült fotóját, a helyszín kínálta legszebb fényekben.
A tojó egy apró rovarral a csőrében érkezett, majd az első fotó elkattintása után ki is ejtette azt. Remegő kézzel néztem vissza a képet, de szerencsére a fotó éles volt, és számomra minden tekintetben tökéletes.
"Fogó" Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
2015.06.11.
Ezek után még számos alkalommal látogattam a helyet, de a gébicsek többet nem szálltak a kihelyezett ágra, még akkor sem, mikor a fő tartózkodási helyükhöz költöztem át.
A sok próbálkozás ellenére már csak egy kidolgozásra méltó kép készült, így hátrahagyva a gébicseket, más téma után néztem.
Tövisszúró gébics - Lanius collurio |
Annak ellenére, hogy a fő fotós célpontunk a gyurgyalag lett volna, azt hiszem jó cserét csináltunk, és jövőre talán már velük is több szerencsénk lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése